A Bizottság ma új, az egész EU-ra kiterjedő{0}}csomagolási szabályokat javasolmegbirkózni ezzel a folyamatosan növekvő hulladékforrássalés a fogyasztói frusztráció. Egy európai országban átlagosan közel 180 kg csomagolási hulladék keletkezik évente. A csomagolás a szűz anyagok egyik fő felhasználója, mivel az EU-ban használt műanyagok 40%-a és a papír 50%-a csomagolásra szolgál. Cselekvés nélkül az EU-ban 2030-ra további 19%-kal, a műanyag csomagolási hulladékok esetében pedig akár 46%-os növekedés várható.
Az új szabályok ezt a tendenciát kívánják megállítani. A fogyasztók számára biztosítani fogjákújrafelhasználható csomagolási lehetőségek, megszabadulni a felesleges csomagolástól, limittúlcsomagolás, és biztosítsaátlátszó címkéka helyes újrahasznosítás támogatására. Az ipar számára alkotni fognakúj üzleti lehetőségeket, különösen a kisebb cégeknél csökkenti az igénytszűz anyagok, növelve Európa újrahasznosítási kapacitását, valamint kevésbé függővé téve Európát az elsődleges erőforrásoktól és a külső beszállítóktól. Jó pályára állítják a csomagolási ágazatotklímasemlegesség2050-re.
A Bizottság a fogyasztók és az ipar számára is egyértelművé teszibioalapú, komposztálható és biológiailag lebomló műanyagok: annak meghatározása, hogy az ilyen műanyagok mely alkalmazásokban igazán előnyösek a környezet szempontjából, és hogyan kell megtervezni, ártalmatlanítani és újrahasznosítani őket.
A javaslatok kulcsfontosságú építőkövei az európai zöld megállapodás körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési tervének, és a fenntartható termékek normává tételére irányuló célkitűzésének. Az európaiak konkrét igényeire is választ adnak, amelyeket az Európa jövőjéről szóló konferencián fogalmaztak meg.
A csomagolási hulladék megelőzése, az újrahasználat és az újratöltés ösztönzése, valamint az összes csomagolás újrahasznosíthatóvá tétele 2030-ra
A csomagolásokról és a csomagolási hulladékokról szóló uniós jogszabályok javasolt felülvizsgálatának három fő célja van. Először is, a csomagolási hulladék keletkezésének megelőzése: csökkentse mennyiségét,korlátozza a szükségtelen csomagolástésaz újrafelhasználható és újratölthető csomagolási megoldások népszerűsítése. Másodszor, a kiváló minőségű („zárt hurkú”) újrahasznosítás fokozása érdekében: gyártsaz EU piacán található összes csomagolás újrahasznosítható2030-ig gazdaságilag életképes módon. Végül pedig az elsődleges természeti erőforrások iránti igény csökkentése és a másodlagos nyersanyagok jól működő piacának-teremtése,az újrahasznosított műanyagok használatának növelésecsomagolásban a kötelező célokon keresztül.
A főcím célja az, hogya csomagolási hulladék 15%-os csökkentése2040-re az egy főre jutó tagállamonként, 2018-hoz képest. Ez összességében mintegy 37%-os hulladékcsökkentést eredményezne az EU-ban a jogszabályok megváltoztatása nélküli forgatókönyvhöz képest. Ez keresztül fog történnimindkét újrafelhasználás és újrahasznosítás.
Nevelniújrafelhasználni vagy újratölteniAz elmúlt 20 évben meredeken visszaeső csomagolások mennyisége miatt a vállalatoknak termékeik bizonyos százalékát újrafelhasználható vagy újratölthető csomagolásban kell kínálniuk a fogyasztóknak, például elvitelre szánt italokat és ételeket vagy e-kereskedelmi kiszállításokat. Lesz még némi szabványosítás a csomagolási formátumok és egyértelműújrafelhasználható csomagolások címkézése.
Megszólítaniegyértelműen szükségtelen csomagolás,bizonyos csomagolási formák betiltásra kerülnek, például az éttermekben és kávézókban elfogyasztott élelmiszerek és italok egyszer használatos-csomagolása, a gyümölcsök és zöldségek egyszer használatos-csomagolása, a miniatűr samponpalackok és egyéb miniatűr csomagolások a szállodákban.
Számos intézkedés célja a csomagolásteljesen 2030-ig újrahasznosítható.Ebbe beletartoziktervezési kritériumok meghatározásacsomagoláshoz; létrehozásakötelező betétbevallási rendszerekműanyag palackokhoz és alumíniumdobozokhoz; valamint annak egyértelművé tétele, hogy mely nagyon korlátozott típusú csomagolások legyenek komposztálhatók, hogy a fogyasztók ezeket a biohulladékba dobhassák.
Az is leszaz újrahasznosított tartalom kötelező mértéke, amelyet a gyártóknak bele kell foglalniuk az új műanyag csomagolásba.Ez segít abban, hogy az újrahasznosított műanyag értékes nyersanyaggá váljon – amint azt a PET-palackok példája is mutatja az egyszer használatos műanyagokról szóló irányelv összefüggésében.
A javaslat lesztisztázza a zavartmelyik csomagolás melyik lomtárhoz tartozik. Minden egyes csomagolóanyagon fel kell tüntetni egy címkét, amely megmutatja, hogy a csomagolás miből készült, és melyik hulladékáramba kell kerülnie. A hulladékgyűjtő konténereken ugyanazok a címkék lesznek. Az EU-ban mindenhol ugyanazokat a szimbólumokat fogják használni.
A javasolt intézkedések 2030-ra 43 millió tonnára csökkentenék a csomagolásból származó üvegházhatású gázok kibocsátását, szemben a 66 millióval, ha nem változtatnak a jogszabályokon – a csökkentés körülbelül annyi, mint Horvátország éves kibocsátása. Ezzel csökkenne a vízfelhasználás1,1 millió m3. A gazdaságot és a társadalmat érő környezeti károk költségei 6,4 milliárd euróval csökkennének a 2030-as alapállapothoz képest.
Az egyszer használatos-csomagolóiparnak be kell ruháznia az átállásba, de aáltalános gazdasági és munkahelyteremtő hatása az EU-ban pozitív. Csak az újrahasználat fellendítése várhatóan több mint 600 000 munkahelyet teremt az újrahasználati ágazatban 2030-ra, sok közülük a helyi kis- és középvállalatoknál. Sokat várunkinnováció a csomagolási megoldások terénkényelmessé teszi a csökkentést, az újrafelhasználást és az újrahasznosítást. Az intézkedések várhatóan pénzt takarítanak meg: minden európai évente közel 100 eurót takaríthat meg, ha a vállalkozások a megtakarításokat a fogyasztók felé fordítják.
A bioalapú, biológiailag lebomló és komposztálható műanyagok körüli zavarok tisztázása
A bioalapú, biológiailag lebomló és komposztálható műanyagok felhasználása és gyártása folyamatosan növekszik. Számosfeltételeknek kell teljesülniük ahhoz, hogy ezek a műanyagok pozitív hatást gyakoroljanak a környezetre, ahelyett, hogy súlyosbítaná a műanyagszennyezést, az éghajlatváltozást és a biológiai sokféleség csökkenését.
A Bizottság új keretrendszere egyértelművé teszi, hogy ezek a műanyagok milyen módon lehetnek a fenntartható jövő részei.
Bioalapú műanyagok előállításához használt biomasszafenntartható forrásból kell származniuk, nem károsíthatják a környezetet, és tiszteletben kell tartaniuk a „biomassza lépcsőzetes felhasználásának” elvét: a termelőknek előnyben kell részesíteniük a szerves hulladékot és a melléktermékeket{0}}alapanyagként. Ezenkívül a zöldmosás elleni küzdelem és a fogyasztók félrevezetésének elkerülése érdekében a gyártóknak kerülniük kell a műanyag termékekre vonatkozó általános állításokat, például a „bioműanyagokat” és a „bioalapúakat”. A bioalapú tartalommal kapcsolatos kommunikáció során a gyártóknak hivatkozniuk kell a termék bioalapú műanyagtartalmának pontos és mérhető részarányára (például: „a termék 50%-ban bioalapú műanyagot tartalmaz”).
Biológiailag lebomló műanyagokóvatosan kell megközelíteni. Azok megvan a helyük a fenntartható jövőben, de olyan konkrét alkalmazásokhoz kell őket irányítani, ahol környezeti előnyeik és a körforgásos gazdaságra gyakorolt értékük bizonyított. A biológiailag lebomló műanyagok semmiképpen sem adhatnak engedélyt az alomra. Ezenkívül fel kell címkézni őket, hogy megmutassák, mennyi ideig tart a biológiai lebomlásuk, milyen körülmények között és milyen környezetben. Azokról a termékekről, amelyek valószínűleg szemetet lesznek, beleértve az egyszer használatos műanyagokról szóló irányelv hatálya alá tartozó termékeket, nem lehet biológiailag lebomlónak tekinteni, illetve nem lehet őket címkézni.
Iparilag komposztálható műanyagokcsak akkor használhatók, ha környezeti előnyökkel járnak, nem befolyásolják negatívan a komposzt minőségét, és ha megfelelő biohulladék-gyűjtési és -kezelési rendszer működik. Iparilag komposztálható csomagolás csak teazacskók, filteres kávépárnák és -párnák, gyümölcs- és zöldségmatricák, valamint nagyon könnyű műanyag zacskók számára lesz megengedett. A termékeken mindig fel kell tüntetni, hogy az EU szabványoknak megfelelően ipari komposztálásra alkalmasak.
Következő lépések
A csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló javaslatot most az Európai Parlament és a Tanács fogja megvizsgálni a rendes jogalkotási eljárás keretében.
A biológiai alapú, biológiailag lebomló és komposztálható műanyagokra vonatkozó szakpolitikai keret iránymutatást ad majd az EU jövőbeli munkájához ebben a kérdésben, például a fenntartható termékekre vonatkozó környezetbarát tervezési követelmények, finanszírozási programok és nemzetközi megbeszélések tekintetében. A Bizottság arra ösztönzi a polgárokat, a hatóságokat és a vállalkozásokat, hogy politikai, befektetési vagy vásárlási döntéseik során használják ezt a keretet.
Háttér
Az áruk csomagolását védeni és biztonságosan szállítani kell, de a csomagolás és a csomagolási hulladék jelentős hatással van a környezetre és a szűz anyagok felhasználására. A csomagolási hulladék mennyisége növekszik, gyakran a GDP-nél gyorsabb ütemben. A csomagolási hulladék több mint 20%-kal nőtt az elmúlt 10 évben az EU-ban, és az előrejelzések szerint 2030-ig további 19%-kal fog növekedni, ha nem tesznek lépéseket.
A biológiai alapú, biológiailag lebomló és komposztálható műanyagok a hagyományos műanyagok alternatívájaként jelennek meg mindennapi életünkben. A polgárok megtalálhatják őket például a csomagolás, a fogyasztási cikkek és a textil, valamint más ágazatokban. Mivel ezeket „bio”-nak nevezik, a fogyasztók úgy érzik, hogy szükségszerűen jót tesznek a környezetnek. Ez azonban csak bizonyos mértékig igaz.
Az ezekkel a kérdésekkel foglalkozó mai csomag a 2022 márciusában elfogadott első körforgásos gazdaságra vonatkozó intézkedéscsomagot követi. Tartalmazza a fenntartható termékek környezetbarát tervezéséről szóló új rendeletet, a fenntartható és körkörös textíliákra vonatkozó EU-stratégiát, valamint új intézkedéseket javasolt a fogyasztók megerősítésére és a zöld átállásban való teljesebb szerepvállalásra.
